2010.07.31.
22:11

Írta: Sipos Márton

Veszprémi utcazene fesztivál

Két év után újra Veszprémben jártam. Úgy időzítettem a nyári látogatásomat, hogy az utcazene feszitválon már ott lehessek. Minden simán indult, már Ferihegyen is csak öt percet kellett várnom a csomagjaimra, és harmadikként megjelent a futószalagon. Istenem, de jól éreztem magam, innentől kezdve minden úgy ment mint a karikacsapás. Taxiba pattantam, és épp, hogy elértem a Népligetnél a 8:30-as veszprémi buszt. Az első két nap kicsit zűrösre sikeredett, tisztáznom kellett néhány félreértést amelyek olyannyira jelentéktelenek, hogy nem is érdemes több szót ejteni róluk. A lényeg az, hogy az utcazene fesztivál teljesen elfeledtette velem az összes kellemetlenséget ami velem történt.

A Hotel Veszprémben szálltam meg. Rövid elemzés: Kevés a luxus, szolid a kényelem. Hiába ma már inkább kolesznak használják. Még szerencse, hogy nyár van, akkor minden fürge diák hazamegy nyaralni, így a 203-as szobát gond nélkül birtokba vehettem a második emeleten az elkövetkező bő egy hétben. A recepción az első kérdésem az volt, hogy van-e Wifi az épületben. Hát persze, hogy volt...csak épp az én szobámban nem volt vétel. Na sebaj gondoltam, kiülök a kanapéra a folyóson. Jel az volt, kedvemre internetezhettem volna, hiszen a jel ötös erősségű volt. Ha a volna ne lett volna ugye... Kapaszkodj meg: a folyósón nem volt konnektor, így nemigen használhattam a gépet. Amúgy is már a laptopom aksija egy éve minimális szinten működik, vagyis sehogy.

Gondoltam sebaj, kérek egy hosszabbítót a recepción, de mint az lenni szokott, egyetlen egy hosszabítójuk volt, és az is az irodában. Így, hát leköltöztem az előtérbe, mert ott volt legalább konnektor. leültem tehát a fotelbe, és ott interneteztem. Hiába 5 csillag helyett, csak hármat kapott az 1967-ben emelt épület. *** Ennyi!

Azonban a hotel azért nem volt annyira rossz sem, hiszen nekem teljesen megfelelt. Mondhatnám, az igényeimet tökéletesen kielégítette. Igaz, hogy a zuhanyzó és a mosdó a folyósón volt, de megérte, hiszen 3000ft-ot spóróltam éjszakánként. Ennyi volt a különbség a fürdőszobás és nem fürdőszobás szobák között. Voltak szorgos látogatóim is: hangyák, akik megleptek az éjszaka leple alatt, de sebaj hotel a város szívében, kell ennél több?

Mivel a legforróbb időszakot fogtam ki magamnak a látogatáshoz, az éjszakáim is forrón teltek. Na nem kell mindjárt sikamlós dolgokra gondolni, sajnos nagyon kellemetlenül érintett az éjszakai kánikula ami a szobámba szorúlt. 35-40 fok volt kisebb túlzással. A harmadik nap végére már teljesen megszoktam, hogy 0-24 óráig folyik rólam a víz. És mit gondolsz, nem kértem ventillátort a recepción? Dehogyisnem.. csak éppen volt nekik, de nem adtak, mondván, hogy nincs benne a szoba árban.

A folyósón lévő zunyanyzót, naponta kb. négyszer használtam..csak, mert jól esett, és ezért legalább nem szóltak rám. Az utcazene elsőnapja a Canyon sörözőben telt el. Napközben, kánikulában az ember mit csinál? Levonul a barátaival inni egy pincébe. A nap jól telt, mert barátokkal, barátnőkkel futottam össze, és jót beszélgettünk. Az utcazenén minden sarokban egy zenekar állt és zenélt. Kellemes élmény volt találkozni a barátaimmal, volt osztálytársakkal, színész kolegákkal. Végigsétálva a városban, mindig akadt valaki aki a nyakamba ugrott. A siker receptje egyszerű: költözz el onnan ahol laksz, és két évben csak egyszer látogass haza. Meglátod, hogy mekkora népszerűséged lesz.

Az első nap egyik kedves zenész ismerősöm is fellépett. Fabók Péternek hívják és a Tangram formációjával bűvőlte a közönséget. Ez volt az első alkalom, hogy találkoztunk, eddig csak internetről ismertük egymást, amikor egy közös marketing project miatt működtünk együtt. A zenéje megtalálható a tangram.hu weboldalon. Szép volt Péter. A következő 4 napban pedig rendszeresen reggel 6-kor feküdtem és délután 2-kor keltem fel. Mindig volt valaki akivel inni lehetett. Na persze, nem vagyok én nagyon alkohol mániás, de egy évben egyszer most miért is ne?

Összefoglalva a veszprémi élményeimet, elmondhatom, hogy nagyon jól éreztem magam. Köszönöm mindenkinek, akivel találkozhattam, igazi pozitív élmény volt. A komoly beszélgetések, a baráti összetartozás, a véletlen találkozások, az éjszakai hülyéskedések a Cholnoky lakótelep környékén, a "bandázások" mind-mind kellemes emlékként maradnak meg bennem. Hamarosan látjuk egymást!

Szólj hozzá!

Címkék: veszprém utcazene

A bejegyzés trackback címe:

https://siposmarton.blog.hu/api/trackback/id/tr742614785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása